Közös szakértői bizottság felállításáról egyezett meg az RMDSZ az oktatási minisztériummal a romániai magyar iskolák, a magyar tannyelvű osztályok tankönyvellátottságának felméréséről. A bizottság felállításáról Ecaterina Andronescu oktatási miniszter és Markó Béla szövetségi elnök okt. 21-i találkozóján egyeztek meg. A találkozó után az RMDSZ elnöke úgy nyilatkozott: a miniszter asszony közölte, hogy véget ért a romániai magyar közösségben nagy felháborodást keltő tankönyvkutatás a romániai magyar iskolákban. Ecaterina Andronescu azt hangsúlyozta, hogy a vizsgálatot nem csak a romániai magyar, hanem az ország minden iskolájában elvégezték, mivel általános képet kívántak kapni arról, hogy az iskolákban tanítanak-e a minisztérium által nem engedélyezett tankönyvekből. Markó Béla felhívta a figyelmet arra, hogy egymástól külön kell kezelni a hivatalos tanrend alapján használt tankönyveket és a kisegítő eszközként használt könyveket, didaktikai eszközöket. /Közös szakértői bizottság a tankönyvellátás felmérésére Markó-Andronescu találkozó. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./
2001. november 1.
A Hargita és Kovászna megye iskoláiban olyan Magyarországon kiadott tankönyveket találtak, amelyeket sem a román, sem a magyar oktatási minisztérium nem hagyott jóvá - közölte okt. 30-án Ecaterina Andronescu oktatási miniszter. Andronescu szerint ezeknek a könyveknek nincs helyük még az iskolai könyvtárakban sem. A minisztérium november elején küldött magyar tankönyvek után kutató bizottságokat Hargita és Kovászna megye iskoláiba, mivel a román sajtó arról számolt be, hogy ezekben az iskolákban magyarországi tankönyvekből tanítják a diákokat. Ecaterina Andronescu szerint a minisztériumi bizottságok nem kutathatják át a gyermekek iskolatáskáit, de arra felhívták a tanárok és az iskolaigazgatók figyelmét, hogy törvényellenes olyan tankönyveket használni, elfogadni, amelyek nem rendelkeznek a román oktatási minisztérium pecsétjével. Horia Grama, Kovászna megye prefektusa arról számolt be, hogy a megyébe az idén 92 ezer könyv érkezett adományként Magyarországról. Ezek között irodalmi művek és tankönyvek egyaránt megtalálhatók voltak. Grama szerint az oktatási minisztérium megfelelő szankciókat hoz majd amiatt, hogy nem engedélyezett könyvek kerültek az iskolákba. /Engedély nélküli tankönyveket találtak Székelyföldön? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./
2001. november 7.
A magyar nyelvű tankönyvek drágábbak ugyan, de a szakminisztériumnak kell biztosítania azokat. Ecaterina Andronescu oktatásért felelős miniszter asszony szerint nem kell vétkest keresni a magyar nyelvű alternatív tankönyvek hiánya miatt. A miniszter asszony beismeri ugyan, hogy a magyar nyelven nyomtatott tankönyvek száma kevés, ezért jóval többe kerül a kiadatása, amihez nem áll mindig rendelkezésre a szükséges anyagi háttér. A tankönyv árától függetlenül azonban az Oktatási és Kutatási Minisztériumnak biztosítania kellene a kisebbségek részére is a tankönyveket. Ilyen körülmények között nem meglepő, ha a pedagógusok az anyaországból behozott könyveket is felhasználnak a tanításban (akárcsak segédeszközként is), amit a miniszter asszony elfogadhatónak tart. Korábban Nastase miniszterelnök hadjáratot indított az "importált" tankönyvek ellen, és leváltással fenyegette azt az iskolaigazgatót, aki az általa vezetett intézményben efféléket megenged. A szakminisztérium ígéretet tett arra, hogy biztosítani fogja a szükséges tankönyveket a magyar tagozatos diákoknak. Ennek érdekében egy vegyes bizottságot hoznak létre, melyet a kisebbségi oktatás problémáinak megoldásával bíznak meg. /(anikó): Bizottság a kisebbségi oktatás kérdéseinek megoldására. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 7./
2001. november 15.
Nov. 14-én folytatódott a jövő évi állami költségvetési-tervezet parlamenti vitája. Ráduly Róbert RMDSZ-es képviselő elmondta: jó ütemben halad a munka. Vitát váltott ki a tervezetnek azon előírása, miszerint a közoktatásban dolgozóknak és a felsőfokú oktatási intézmények alkalmazottainak ebédjegyet biztosítsanak, amelyet költségvetésen kívüli jövedelmekből fedeznének. A parlamenti képviselők végül amellett döntöttek, hogy az ebédjegyeket a szóban forgó intézmények saját jövedelmükből fedezzék. Ecaterina Andronescu miniszter asszony szerint 10 élelmiszerjegyet fognak majd kapni havonta a tanügyisek. Nov. 14-én a parlament 300 milliárd lejjel megnövelte az oktatási és kutatási minisztérium 2002-es költségvetését. /Vita a pedagógusoknak szánt juttatásokról. Ráduly: Jó ütemben halad a munka a parlamentben. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./
2001. november 16.
Az Európa Tanácsban a csángó kultúra védelméről született állásfoglalás, közben a moldvai Klézsében több szülőt azért fenyegettek meg, mert délutáni magyar ,,iskolába" járatja gyermekeit. Hegyeli Attila oktató beszámolója szerint a Bákó megyei tanfelügyelőség, a polgármesteri hivatal, az egyház és a rendőrség képviselői, valamint a helyi iskola igazgatónője együttesen lépett fel néhány ,,renitens" szülő ellen. Ősztől immár hét faluban összesen négyszáz iskolás vesz részt abban a programban, amelyet a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége a Romániai Magyar Pedagógusszövetséggel közösen indított. Tizenkét szakképzett tanár iskolán kívüli oktatást folytat, Klézsén, illetve a községhez tartozó falvakban mintegy száz gyermekkel foglalkoznak. Ioan Joca polgármester, a pap és az iskola igazgatónője - tájékoztatott Hegyeli Attila - két hónapja egyre fokozottabb nyomást gyakorol a szülőkre, oktatókra. A napokban dr. Livia Liliana Sibisteanu történész, a bákói főtanfelügyelő-helyettes vezette brigád szállt ki, és a polgármester, az alpolgármester és a rendőr jelenlétében valósággal kihallgattak két, egyébként teljesen más indokkal behívott szülőt. Megfenyegették őket, hogy törvénytelenül folyik lakásukban a délutáni oktatás, ezért házkutatást is kilátásba helyeztek. A főtanfelügyelő-helyettes cáfolta, hogy a behívott szülőket megfélemlítették volna. Az eset kapcsán Sógor Csaba szenátor és Szilágyi Zsolt képviselő megkereste Ecaterina Andronescu tanügyminisztert. A tanügyminiszter asszony azért aggódott, hogy a gyermekek megbuknak, ha szabad idejükben egyébbel foglalkoznak, és azt hangsúlyozta, hogy a legjobb megoldás az iskolai fakultatív magyar oktatás lenne - közölte a megbeszélésről Sógor Csaba. A miniszter asszony megígérte, hogy a költségvetés elfogadása után személyesen is tájékozódik az ügyben. /(Ferencz): Moldvai kommandó. Megfélemlítési kísérletek Klézsén. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 16./
2001. november 16.
Megérkezett az ideiglenes minisztériumi jóváhagyás a máramarosszigeti magyar nyelvű középiskola újraindításához - közölte Böndi Gyöngyike képviselőasszony. Ecaterina Andronescu miniszter asszony szigorú hangú átirata szerint "nem fogjuk megengedni olyan osztályok létesítését, amelyek nem felelnek meg a törvényes előírásoknak, az új oktatási intézet tanerőinek nagy része képzett és kinevezett tanár kellene legyen, a kiválásra pedig nem kerülhet sor hamarabb, mint 2002. szeptember 1-jén. A törvény értelmében a középiskola elnevezését minisztériumi rendeletnek kell jóváhagynia". Ez azt jelenti, hogy a jövő év szeptemberétől lesz Máramarosszigeten magyar líceum. /(dl): Magyar középiskola Szigeten. Megvan a minisztériumi jóváhagyás. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), nov. 16./
2001. november 19.
A csángó kérdésnek elkötelezett személyiségek levelet fogalmaztak Ion Iliescu elnöknek, Adrian Nastase miniszterelnöknek, Ecaterina Andronescu miniszter asszonynak, Emma Nicholson bárónőnek, Alvaro Gil-Robles ET emberi jogi biztosnak, Mark Neville-nek az ET kisebbségügyi bizottságának titkárságára, Tytti Isohookana Asunmaa asszonyhoz, az ET kisebbségügyi bizottságához, amelyben sérelmezték a legújabb klézsei és pusztinai visszaéléseket és gyors intézkedésre szólították fel az illetékeseket az elfogadott európai dokumentumok szellemében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./
2001. november 21.
Viorel Hrebenciuc PSD-alelnökkel tárgyalt nov. 20-án Bukarestben a háromszéki RMDSZ-küldöttség Kerestély Irma főtanfelügyelő menesztésének ügyében. Nov. 19-én kiderült, hogy Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszter elmarasztalta Kerestély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelőt. Így Kerestély nem tarthatja meg eddigi beosztását, sőt a tanfelügyelőségen sem tölthet be többé versenyvizsgával elfoglalható állást. Az RMDSZ területi szervezetei és a helyi platformok képviselői arról döntöttek, hogy a háromszéki magyarság november 22-én utcai tüntetésen tiltakozik, ha Andronescu nem változtat döntésén. Hrebenciuc utasította a minisztériumot, minden eljárást állítsanak le, és konkrét ígéret született, hogy három hónapig nem mozdítják el Kerestélyt, - tájékoztatott Albert Álmos területi elnök. /Farkas Réka: Hrebenciuc halaszt. Még három hónapig maradhat Kerestély. = Krónika (Kolozsvár), nov. 21./
2001. november 22.
Bizonytalan, hogy diplomához juthatnak-e a Partiumi Keresztény Egyetem tanítóképzős végzősei. Tavaly 30 nappali, s ugyanannyi levelező tagozatos fejezte be a főiskolát e szakon. A legtöbb diáknak a diplomamunkája is elkészült, amelyet a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetemen kellett volna megvédeniük. Amíg az Országos Akkreditációs Tanács jóvá nem hagyja a szak működését, addig az egyetem nem fogadja záróvizsgára a diákokat. "Ecaterina Andronescu oktatási és kutatási miniszter asszonynak egy nemrég tett kijelentése miatt aggódom. Azt nyilatkozta, nem látná jónak, hogy magánegyetemek végezzék a tanítók képzését." - fejtette ki Kovács Béla rektor. /Balla Tünde: Bizonytalan a tanítóképző akkreditációja. A miniszter asszony nem híve a magánegyetemi képzésnek. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 22./
2001. december 17.
A nagyváradi Sulyok István Református Főiskolán 1997-ben megalapított tanítóképző karnak, az Országos Akkreditációs Bizottság pozitív ítélése ellenére, a Partiumi Keresztény Egyetem Főiskolai Karaként nem sikerült még akkreditációt szereznie. Kovács Béla, az egyetem rektora elmondta, a Sulyok Főiskola jogutódjaként és szellemi örökén létrejött egyetem is kérte a kar elismerését. Azonban az Országos Akkreditációs Tanács nyár óta halasztja az ügy megvitatását. Ecaterina Andronescu tanügyminiszter asszony az állami egyetemeken látná szívesen a felsőfokú tanítóképzést. A Partiumi Keresztény Egyetem négy évfolyamának nappali és levelező tagozatos tanulói, mintegy 300-an úgy tűnik, mégis levizsgázhatnak a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetemen. A két felsőoktatási intézmény vezetői ebben állapodtak meg. Az első két (1999-2000 és 2000-2001-es) végzett évfolyam, decemberben, a most végzők pedig júniusban záróvizsgázhatnak a Babes-Bolyain. Tanügyminisztériumi rendeletre Biharban 141 szakképzetlen pedagógust kell elbocsátani év végéig, és sok vidéki tanító, mivel nem tudott levizsgázni novemberben, a Partiumi Keresztény Egyetem tanítóképzősei egyre elkeseredettebbek lettek. A hallgatók levelet írtak az egyetem vezetőségéhez, amelyben megtagadták az egyetem fenntartói járulék befizetését. Sok végzős kikérte iratait az egyetemről, majd megpróbáltak visszatérni, miután a Babes-Bolyain sikerült kieszközölni a vizsgát. /Balla Tünde: Partiumi Keresztény Egyetem. Elvi megoldás a tanítóképzősök ügyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./
2002. január 10.
A tanügyi törvény szerint az egyházi iskolák kizárólag teológiai képzést nyújthatnak. Andrei Marga minisztersége idején jóváhagyta, hogy a felekezeti iskolák kereteiben világi szakok is indulhassanak. Ezzel a tárcavezető egy korábbi, emez iskolák tanszemélyzetének észrevételezésére válaszolt, amely szerint keresettségük, népszerűségük csak növekszik, ha így kombinálnak. - Nekünk a felekezeti iskolák esetében történelmi hagyományaink vannak – mondta Asztalos Ferenc parlamenti képviselő. A tanügyi törvényre hivatkozva Ecaterina Andronescu miniszterasszony a profil kizárolagosságára intette a megyei tanfelügyelőségeket. Ez 88 középfokú intézményt érint, és csaknem felét igen érzékenyen – 16 római katolikust, 9 reformátust, 2 unitáriust, 7 evangélistát, 5 pünkösdistát, 1 evangélikust –, ezek akár meg is szűnhettek volna. Decemberben kétszer is tanácskoztak Kolozsváron a szóban forgó egyházak, intézmények vezetői. Ha az RMDSZ nem kerül hirtelen alkuhelyzetbe ( bizalmatlansági indítvány), akkor bizony még most is lebegne a felekezeti iskolák ügye. Most már minden marad, legfönnebb az nyugtalanító, ha évenként, hatalmi ciklusonként újból és újból meg kell vívni azért, amit egyszer már tárgyaltak. Asztalos Ferenc szerint az együttműködési protokollum szövegében külön megjelenik az oktatási törvény vonatkozó paragrafusának végleges módosítása. /Oláh István: Árukapcsolásos politizálás? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./
2002. január 24.
Meg kell állítani a moldvai csángómagyar közösség asszimilációját, és el kell ismerni a közösség nemzeti kisebbségi státusát – fogalmazta meg jelentésében a Romániai Helsinki Emberjogi Bizottság és a Pro Europa Liga. Példátlan határozottsággal foglalt állást a moldvai csángómagyarok asszimilációjával és megfélemlítésével szemben két tekintélyes romániai emberjogi szervezet. A Romániai Helsinki Bizottság (APADOR CH) és a Pro Europa Liga aktivistái decemberben látogattak el Bákó megyébe, hogy a helyszínen ellenőrizzék a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége által sérelmezett jelenségeket. A témával kapcsolatos dokumentumokat és a helyszíni szemle tapasztalatait összefoglaló jelentést jan. 23-án mutatta be Bukarestben Gabriel Andreescu, a Helsinki Bizottság elnöke és Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnöke. Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszter is jelen volt a sajtótájékoztatón, és megpróbálja ellensúlyozni a jelentés megállapításait. Az emberjogi szervezetek jelentésükben megerősítették, a moldvai csángómagyar népcsoportra asszimilációs nyomás nehezedik. Az asszimilációs politikában a helyi hatóságok, a Belügyminisztérium és a sajtó mellett a római katolikus egyház is részt vesz. Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének jan. 22-i plenáris ülésén Kurucsai Csaba magyar képviselő kérdést intézett Walter Schwimmerhez, az Európa Tanács (ET) főtitkárához, s arra hívta fel a figyelmét, hogy a romániai hatóságok az utóbbi hetekben rendelkezésekkel igyekeznek megakadályozni a magyar nyelv fakultatív oktatását csángó területen. Kifejtette, hogy a román illetékesek tevékenysége ellentétes az ET-közgyűlés tavaly elfogadott ajánlásival, illetve a miniszteri bizottság vonatkozó határozatával, amelyek Románia alkotmányával és oktatási törvényével összhangban szorgalmazzák az anyanyelvi oktatás támogatását. "Van-e tudomása az ET főtitkárságának ezekről az eseményekről és hogyan ítéli meg a Romániában alkalmazott eljárást, illetve mit kíván tenni annak érdekében, hogy az egyhangúlag elfogadott ajánlások érvényre jussanak" - hangzott a kérdés. Válaszában Schwimmer hangsúlyozta: továbbra is érvényesnek tartja a miniszteri bizottság tavaly novemberi döntését, mely a csángó kisebbség anyanyelvi kultúráját megőrzendő értéknek ismeri el. A főtitkár utalt a tradicionális kulturális értékek védelmét célzó 1989-es UNESCO-határozat érvényére is. Felszólította az ET- tagállamokat, ratifikálják az európai kisebbségi nyelvek chartáját. /(Hilu Anna/MTI): Kérdés csángóügyben az Európa Tanácsnak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./
2002. január 25.
Jan. 23-án, szerdán a bukaresti Helsinki Bizottság (APADOR) és a Pro Europa Liga sajtóértekezleten mutatta be Bukarestben a magyar csángók problémájáról, illetve a moldvai csángók helyzetéről szóló jelentését. A román nyelvű dokumentumot, mely szerkesztőségünkbe is eljutott, Gabriel Andreescu és Smaranda Enache vezették föl. Megjelent Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszterasszony is. A közszolgálati televízió jan. 23-i esti híradójában Andronescu egyedüli meghívottként mondhatott véleményt az általa fércmunkának minősített munkáról, úgy mintha a csángómagyar szervezet és a magyar oktatást, illetve misézést óhajtó katolikus csángók sokszor visszautasított kérelmeiről, sőt az ellenük alkalmazott atrocitásokról egy árva szót sem hallott volna. Azt próbálta elhitetni a tévénézők millióival, hogy csángók tulajdonképpen nem is léteznek, hiszen 1992-ben csak hétszázvalahányan vallották magukat a népcsoporthoz tartónak. – Jan. 22-én Hegyeli Attila tanár, aki feleségével és két másik tanárnővel magánházaknál az iskola által megtagadott anyanyelvtanítás igényét a csángó szövetség szorgalmazására elvállalta, az alábbi levelet juttatta el Gabriel Andreescunak, a román Helsinki Bizottság társelnökének: "Tegnap két furcsa látogatónk volt, talán nem árt, ha tudomást szerez róla. Én, a menyasszonyom és még két tanárnő két helyiséget béreltünk egy klézseitől, ahol semmiféle gyerekekkel való tevékenység nem folytatunk, hanem egyszerűen ott lakunk. Jan. 21-én 10 órakor, bármiféle kopogtatás és előzetes engedélykérés nélkül két rendőr hatolt be a lányok hálószobájába, az egyik egyenruhában, a másik civilben volt. Anélkül, hogy leigazolták volna magukat, magyarázni kezdték az éppen otthon tartózkodó két tanárnőnek, hogy 24 órán belül el kell hagyniuk a falut. Írásos dokumentumot nem hagytak hátra, indokuk az volt, hogy nincs a községre szóló személyazonosságink vagy ideiglenes letelepedési engedélyünk. Megjegyezném, hogy a látogatás előtt két nappal a rendőrőrsön hosszan elbeszélgettem a klézsei parancsnokkal, aki miután megmutattam neki az ideiglenes letelepedéshez beszerzett valamennyi iratunkat, azt mondta, nem tudja megoldani a dolgot, mert a mi helyzetünk tisztázatlan a faluban. Másnap Kolozsvárra utaztam és úgy döntöttem, hogy ha Klézsén elutasítottak, Bákóban adom be az iratokat. Miután tehát törvényes próbálkozásainkat elutasította, az őrsparancsnok önkényesen behatolt a lakásunkba, sértegette a két tanárnőt, végigvizsgálta mindkét szobánkat, különösen a könyveink érdekelték őket, beletúrkáltak több, az íróasztalomon található személyes iratomba." A két tekintélyes romániai emberi jogi civil szervezet dokumentuma leszögezte: az APADOR 1997-ben egyszer már foglalkozott a magyar csángók oktatási panaszaival Klézse, Pusztina és Lészped térségében, utána nemsokára az oktatási minisztériumból vizsgálócsoport szállt ki és határozat született, hogy a törvényeknek megfelelően, a szülők kérésére fakultatív magyar oktatás is beindul a csángók részére. Ezt a döntést a helyi hatóságok rendre elszabotáltak, sőt, az elmúlt évtől kezdve megfélemlítésekkel, fenyegetésekkel, a rendőri, papi, tanári tekintély latbavetésével mind sűrűbben próbálták elfojtani a lakosság egy részének ébredező csángó öntudatát. Az APADOR és a Pro Europa Liga megbízott csapata 2001. december 20-27-e között szállt ki Bákó környékére, a helyszínen megvizsgálni, mennyiben igazak az anyanyelvű oktatás igényének elfojtására, illetve a szervezet embereinek üldöztetésére vonatkozó panaszok, s adataikat a csángómagyar szervezet vezetőivel, a környéken élő emberekkel, a megye prefektusával és más megfigyelőkkel való beszélgetések során gyűjtötték. Munkájukat segítette az Európa Tanács nevezetes csángó-jelentése után született 2001/1521. sz. ajánlás, amelyet Románia is elfogadott és amely kötelező érvényű a tagállamokra. Ennek lényege: mindent meg kell tenni, hogy e kisebbségi csoport fennmaradjon nyelvében, kultúrájában, hitéletében. Ugyanakkor a mostani jelentés fő konklúziója: a vizsgálódó látogatás időpontjáig a helyi és a központi hatóságok egyetlen intézkedést sem hoztak az Európa Tanács ajánlása mentén, s a jelentés készítőivel kapcsolatba lépő hivatalos személyek úgy tűnik, semmibe vették ezen ajánlások lényegét. A jelentés részletezte, milyen kálvárián mentek keresztül csángó szülők és a szervezet aktivistái azért, hogy az anyanyelvi oktatásnak érvényt szerezzenek. A hatósági atrocitásokról tudomása volt a prefektusnak is. Ugyanakkor szintén a prefektúra rendelte el azt a november eleji rajtaütést e magánházakon, melynek nyomán a megyei egészségügyi szolgálat minden előzetes bejelentés nélkül felfüggesztette az ott folytatott tevékenységet. A prefektus a helyzet megítélésében a csángók román eredetének axiómájából indul ki, s azt a teljességgel törvényellenes következtetésre jut ebből, hogy a magyar nyelv tanulására vonatkozó igények törvénytelenek, jogtalanok. /(Cseke Gábor): Kemény hangú csángó-jelentés szerint A prefektus mindenről tudott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 25./
2002. február 14.
Febr. 12-én Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke és Asztalos Ferenc, a képviselőház oktatási bizottsága alelnöke tárgyalt az oktatásügyi miniszterrel. Az Ecaterina Andronescuval folytatott megbeszélésről Asztalos Ferenc parlamenti képviselő tájékoztatott: "Arra a megállapodásra jutottunk, hogy amennyiben a csángó közösség anyanyelvoktatás iránti igénye valós, az e körüli jogi kérdések tiszták, akkor a jelenlegi törvényes előírások értelmében ennek a kérésnek érvényt lehet, és érvényt is kell szerezni. A tanügyi törvény 121. paragrafusa, valamint az Európa Tanács legújabb ajánlásai alapján a csángóknak azon követelése, hogy anyanyelvükön tanulhassanak, jogos, s ezáltal meg is valósítható." Megegyeztek abban, hogy a hónap folyamán látogatást tesznek Bákó megyében. Beszélni fognak a csángó diákok szüleivel, a csángószövetség képviselőivel, a helyi iskolák igazgatóival, valamint a Bákó Megyei Tanfelügyelőség vezetőségével. Az a cél, hogy a következő tanévtől magyar nyelvű, csángóföldi oktatás intézményesüljön. /Bágyi Bencze Jakab: A csángók anyanyelvű oktatásáért. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 14./
2002. február 16.
Asztalos Ferenc parlamenti képviselő, a képviselőház oktatásügyi bizottságának alelnöke és Takács Csaba ügyvezető elnök nemrég megbeszélést folytatott Ecaterina Andronescu nevelésügyi miniszterrel a moldvai csángók anyanyelvi oktatása ügyében. "Megegyeztünk abban, hogy ennek az igénynek a jelenlegi tanügyi törvény 121. paragrafusa értelmében érvényt kell szerezni. Ez kimondja, hogy azoknak a gyermekeknek a kérésére, akik nem részesülnek anyanyelvi képzésben, biztosítani kell az anyanyelv oktatásának lehetőségét. Emellett a közösség valós igényei számára az Európa Tanács legutóbbi ajánlásai alapján is érvényt lehet és kell szerezni" – nyilatkozta Asztalos. A miniszterrel abban is egyetértettek, hogy "illetékességi területén" a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) háborítatlanul kifejtheti tevékenységét. Asztalos Ferenc elmondta, tudomást szerzett arról, hogy a rendőrség nemrég ellenőrzést folytatott Hargita megyében a csángólakta vidéken oktató pedagógusok családjainál. "A csángókérdésre a protokollum alapján a legrövidebb időn belül próbálunk megoldást találni. Mégpedig úgy, hogy ne magánházakban, áldatlan körülmények között, bizonyos hatóságok képviselői által fenyegettetve folyjék az oktatás, hanem intézményesítetten, óra- és tanterv szerint" – szögezte le a képviselőház szakbizottságának alelnöke. - Duma András, a Szeret–Klézse Alapítvány elnöke a Krónikának elmondta, a Bákó megyei bíróságon febr. 15-én tartották a tanfelügyelőség által a szervezet beszüntetése érdekében indított per első tárgyalását. A tanfelügyelőség szándéka egyértelmű: megfélemlíteni a klézsei Szeret Házban tanuló csángó gyermekeket, és azok szüleit. /Rostás Szabolcs: Megoldást hozhat a protokollum. = Krónika (Kolozsvár), febr. 16./
2002. február 25.
Pruteanu febr. 22-i sajtótájékoztatóján kijelentette: ha a tanárok ebédjegyei kapcsán kialakult helyzet nem rendeződik, Ecaterina Andronescu oktatási miniszter asszonynak le kell mondania. Valentin Iliescu kormánypárti képviselő viszont a miniszter védelmére kelt. /Pruteanu: Andronescu miniszter asszonynak mennie kell. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 25./
2002. március 2.
Márc. 1-jén tartott megbeszélést Marosvásárhelyen a magyar egyetemi oktatókat, felsőfokú tanügyi intézményvezetőket tömörítő Romániai Magyar Felsőoktatási Tanács, a megbeszélésen részt vettek az RMDSZ vezetői is. Nagy F. István ügyvezető alelnök, az RMDSZ oktatási főosztályának vezetője elmondta: a közeljövőben várható, hogy Ecaterina Andronescu oktatási miniszter levélben megkeresi a Babes-Bolyai Tudományegyetem vezetőségét, amelyben az új magyar tannyelvű karok létrehozását szorgalmazza. A tanácskozás résztvevői megvitatták az RMDSZ oktatási főosztálya által kidolgozott, a magyar felsőoktatás helyzetének javítását célzó dokumentumot. A kormánypártban, úgy látszik, "pislákol" a politikai akarat a magyar nyelvű felsőoktatás szerkezeti önállóságának a megteremtésére vonatkozóan. A most véglegesített változat szerint két karnak a létrehozását tervezik, amely a humántudományokat és a reáltudományokat foglalná magába. A már működő két hittudományi kar (katolikus és református) is beolvadna ebbe a struktúrába, mindkettő a humán tantárgyak közé. A terv szerint a humántudományok kara 13 tanszéket foglalna magában, míg a reáltudományok kara hét tanszékből állna. Ezzel a struktúrával megoldódna a jogi és a közgazdasági karok helyzete is, amelyek nem külön karokként, hanem a létrehozandó karok tanszékeként működnének. Így a jogtudomány tanszéke a humán tudományok karát képező tanszékekhez tartozna, míg a közgazdaság tanszéket a reál tudományok karához csatolnák. A kolozsvári Ion Andreescu Formatervezői és Képzőművészeti Egyetem, valamint a Gheorghe Dima Zeneakadémia vezetőségei nem mutatnak megértést a magyar közösség igényével szemben, ezért Nagy F. István szerint nem lehet tovább halogatni ezt a kérdést. Markó Béla szövetségi elnök hangsúlyozta: az RMDSZ változatlanul az önálló állami magyar tudományegyetem létrehozását tekinti a legfontosabbnak. /Borbély Tamás: "Pislákoló" remények. Ülésezett a Romániai Magyar Felsőoktatási Tanács. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./
2002. április 12.
Ion Iliescu elnök ápr. 11-én Csíkszeredában tett látogatást. Sajtóértekezletén a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnáziumban kialakult helyzet kapcsán kijelentette, nem érti, miért kell etnikai tisztogatáshoz folyamodni. Az államfő szerint az iskola diákjai "helyesebben fogják fel a valóságot". Hozzátette: az Oktatásügyi Minisztériumnak és a helyi önkormányzatnak "elfogadható megoldást" kell találnia. - "A marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnázium kizárólag magyar tannyelvű intézménnyé való átalakítása érzékeny kérdés, ezért a helyi hatóságok feladata azt megoldani" ? nyilatkozta ápr. 11-én Ecaterina Andronescu tanügyminiszter. A demokraták után a Nemzeti Liberális Párt (NLP) is tiltakozott az ellen, hogy a Bolyai Farkas Gimnáziumot magyar tannyelvű, az Alexandru Papiu Ilarian Középiskolát pedig román tannyelvű oktatási intézményekké alakítsák. Markó Béla szövetségi elnök a Szabadság kérdésére a következőképpen reagált az államfő kijelentésére: Jó lett volna, ha az államelnök tájékozódik, mielőtt nyilatkozik erről a kérdésről ? mondotta. Marosvásárhelyen egy magyar tannyelvű középiskola sem létezik, ellentétben Kolozsvárral, Zilahhal, Szatmárnémetivel, Nagyváraddal, Araddal, Nagybányával, Székelyföldről nem is beszélve. /Iliescu: Érthetetlen "etnikai tisztogatás" Marosvásárhelyen. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./
2002. április 13.
A Bolyai Farkas Gimnázium helyzetét "ésszerűen" kell rendezni, hogy biztosítva legyen a kisebbségi jogok védelme, ez azonban ne vezessen "mozaiktársadalomhoz", jelentette ki Adrian Nastase kormányfő a prefektusokkal tartott szokásos pénteki, /ápr. 12-i/ távértekezletén. "A megoldásokat figyelmesen össze kell egyeztetni az együtt élők és továbbra is együtt élni kívánók részéről jövő jelzésekkel, akik különböző nyelveket beszélnek az egyetlen hivatalos román nyelv mellett", mondta Nastase. Hangsúlyozta, csakis a román és az európai értékekkel összeegyeztethető megoldásokat kell alkalmazni. A miniszterelnök meggyőződését fejezte ki, hogy a szaktárca elfogadja majd az "ésszerű, igazságos, az európai normáknak megfelelő javaslatokat, amelyek a diákok és az oktatók javát szolgálják". Ecaterina Andronescu oktatási miniszter személyesen elemzi a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnázium és az Alexandru Papiu Ilarian középiskola kapcsán kialakult helyzetet, ennek érdekében hamarosan Marosvásárhelyre utazik. A miniszter asszony a sajtónak elmondta, személyesen kíván beszélni a marosvásárhelyi önkormányzat képviselőivel. /Nastase: Ésszerűen kell rendezni a Bolyai-gimnázium helyzetét. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 13./
2002. április 15.
Ecaterina Andronescu, a tanügyi tárca vezetője okt. 13-án villámlátogatást tett Kolozsváron, amikor a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnázium felbujtatott román diákjai lecsendesítésére sietett. Andronescu azt nyilatkozta, nem hiszi, hogy a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnáziumban kialakult konfliktus más városok gimnáziumaiba is átterjedhet. Ecaterina Andronescu okt. 12-án járt Marosvásárhelyen. A tanulók és a miniszter közötti tárgyalás nem tartott tíz percnél tovább. A tanulóknak megtiltották, hogy a látogatás után nyilatkozatokat tegyenek. Okt. 13-án Markó Béla szövetségi elnök úgy nyilatkozott: meggyőződése, hogy Marosvásárhelyen ? Kolozsvárhoz, Szatmárnémetihez, Temesvárhoz, Zilahhoz hasonlóan ? újra lesz önálló magyar líceum. /Miniszterek villámlátogatása Kolozsváron Andronescu a marosvásárhelyi, Bartos a nagyváradi botrányt pihente ki városunkban. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 15./ Okt. 14-én is tárgyalásokat folytatott Marosvásárhelyen Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszter. A hosszas beszélgetések után még mindig nem alakult ki egységes álláspont a Bolyai Farkas Gimnázium ügyében.
2002. április 16.
Funart, Kolozsvár polgármesterét mélységesen felháborították a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceumban történtek. Szerinte a Szociáldemokrata Párt (SZDP) és az RMDSZ által kötött protokollum értelmében történő diák- és tanárköltöztetés megszegi az alkotmányt. Funar magyar irredentizmusról, szegregációról beszél. Azt akarja elérni, hogy a városi tanácsi döntése következtében a kolozsvári magyar tannyelvű líceumokba "visszahozzák" a román osztályokat, hogy "Kolozsváron véget vessenek a magyar és a román diákok közötti diszkriminációnak". Funar tanácsi határozat-tervezetet állított össze azért, hogy a Brassai Sámuel, Apáczai Csere János és Báthory István Líceumba "visszahozzák a magyar revizionisták nyomására 1990-ben kizárt román osztályokat". A polgármester ugyanakkor Ecaterina Andronescu tanügyminiszterhez, Constantin Corega tanügyi államtitkárhoz és Valentin Cuibus ideiglenes Kolozs megyei főtanfelügyelőhöz fordult kérésével. - A polgármester bármit kérvényezhet ? reagált a hírre Tőkés Elek, a Báthory István Líceum igazgatója. A beiskolázási terveket a tantestület fogadja el, és továbbítja a tanfelügyelőségnek. A Báthory István Líceum igazgatója nem hiszi, hogy a tanügyminisztérium eleget tesz Funar kérésének. A Báthory Líceumból 1993-ban távozott az utolsó román esti osztály. A Brassai Sámuel Líceum igazgatónője, Kósa Mária szerint a polgármester szélmalomharcot vív. A Brassaiban jelenleg 13 román tannyelvű esti oszály működik ? tette hozzá. Az utolsó román nappali osztály 1990-ben távozott az oktatási intézményből. /Kiss Olivér: Román osztályok kolozsvári magyar iskolákban? Jogi abszurdum a polgármester kérése. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 16./
2002. április 17.
A marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnázium magyar nyelvű tanintézménnyé való visszaállítását olcsó demagógiával, mesterséges etnikumközi feszültségkeltéssel megakadályozni kívánó érdekcsoportok veszélyeztetik az ország politikai stabilitását, Románia NATO-csatlakozási esélyeit, ugyanakkor megfertőzik az RMDSZ és a kormánypárt közötti együttműködést, valamint a békés etnikumközi kapcsolatokat ? hangsúlyozta Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ heti sajtóértekezletén. Reményét fejezte ki, hogy a rendkívül veszélyes, gyűlöletet szító demagógia Marosvásárhelyen nem talál követőkre. Kifejtette, hogy tizenkét év után Marosvásárhely lakossága megérett arra, hogy a Bolyai Farkas Gimnázium ügyét az RMDSZ és a kormánypárt között létrejött megállapodás jegyében felelősségteljesen megoldja. A magyar nyelvű tanintézmény visszaállítása a marosvásárhelyi magyarság jogos igénye. Markó Béla továbbá sajnálatosnak nevezte, hogy egyelőre a kormánypárt sem foglalt határozottan állást, és ismét erőre kaptak a Szociáldemokrata Párton belüli nacionalista szólamok. Markó rácáfolt Ion Iliescu államfő és Ecaterina Andronescu miniszter asszony nyilatkozataira, és leszögezte: az a tény, hogy valaki nem ért egyet egy közösség igényével, nem jelenti azt, hogy az illető közösség igénye törvénytelen. Romániában jelenleg 638 önálló magyar tannyelvű óvoda működik, 313 elemi iskola (I?IV osztály), 254 gimnázium (V?VIII osztály), 55 önálló magyar tannyelvű líceum, 3 szak- és inasiskola, valamint 4 posztliceális tanintézet. A fent említettekkel párhuzamosan a román tagozatok mellett 491 óvodában működik magyar tannyelvű csoport, 382 iskolában I?VIII osztályos képzés, ugyanakkor 88 vegyes, román és magyar tagozatú líceum, 3 szak- és inasiskola és 5 posztliceális tanintézet működik országszerte. /Markó: Olcsó demagógia, mesterséges etnikumközi feszültségkeltés. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17./
2002. április 23.
Az RMDSZ képviselőivel ápr. 22-én tartott találkozón, melyen részt vett Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszter is, a Szociáldemokrata Párt megpróbált "a két párt közti megállapodás keretén kívüli" megoldást keresni a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnázium kapcsán kialakult helyzetre, jelentette ki Cozmin Gusa, a kormánypárt főtitkára. /Szakad az SZDP?RMDSZ együttműködés? Gusa: A Bolyai Gimnázium ügye meghaladhatja az egyezményt. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./
2002. április 28.
Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere tiltakozik a román gyermekek tanintézményekből való kiűzetése ellen. A polgármester Ecaterina Andronescu tanügyminiszterhez, Constantin Corega államtitkárhoz fordult, és kérte a három kolozsvári magyar tannyelvű középiskolában román osztályok beindítását ősztől kezdődően. Ellenkező esetben megtagadja a három intézmény működtetéséhez és a tanszemélyzet bérezéséhez szükséges költségek kifizetését. Boros János alpolgármester elmondta: elméletileg a polgármester megteheti, hogy késlelteti ezen összegek kiutalását, a tanács azonban kötelezni fogja a rendes fizetésre. Az Erdélyi Református Egyházkerület elöljárói aggodalommal figyelik a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnázium körül kibontakozott áldatlan vitát. "Az egyházkerület változatlanul fenntartja jogos igényét az iskola épületének visszaszolgáltatására, amelyben jelenleg megtűrtként működnek a református kollégium osztályai." A református egyházkerület nyilatkozata leszögezi, amennyiben újból birtokba veheti az egyház az épületet, továbbra is tanintézményként szeretné működtetni. /Fenyeget a polgármester: Nem ad pénzt a magyar iskoláknak. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./
2002. április 30.
A csángók román eredetét próbálták alátámasztani egy bukaresti szemináriumon
Ez alkalommal mutatták azonban be a Bukaresti Tudományegyetem és a CURS közvéleménykutató-intézet Moldvában készített felmérését is, mely szerint a csángók többsége román nemzetiségűnek érzi magát. A rendezvényre eredetileg nem kaptak bebocsáttatást a csángómagyarok képviselői, végül azonban néhány szó erejéig megszólalhattak. Számos Európa tanácsi dokumentumot felülvizsgálnak, ha új elemek válnak ismertté, vagy az események tovább fejlődnek – jelentette ki a Krónikának Vasile Dancu tájékoztatási miniszter. A miniszter szerint az Európa Tanács jelentéstevői minden bizonnyal megtalálják annak a lehetőségét, hogy ajánlásaikat felülvizsgálják, és úgy fogalmazzák meg azokat, hogy a valóságot tükrözzék. Arra a kérdésre, hogy miért nem hívták meg a szemináriumra azokat a történészeket, akik a csángók magyar eredetét vallják, a miniszter kijelentette, Budapestre, vagy Csíkszeredába sem hívták meg a Román Akadémia képviselőit, amikor ott hasonló rendezvényeket tartottak. Vasile Dancu hozzátette, ha egy közösség kéri az anyanyelvi oktatást, azt a román törvények szerint kell megadni, nem szükséges ehhez az Európa Tanács ajánlása. A felmérés szerint a megkérdezetteknek mindössze fél százaléka vallotta magát csángó nemzetiségűnek. 93 százalék román, 5,5 százalék magyar nemzetiséget mondott a kérdezőbiztosoknak. A felmérésben külön kérdések vonatkoztak azokra, akik magukat csángónak tekintették, (13 százalék) és azoknak, akiket a környezetük csángónak tekint, de ők maguk nem érzik magukat annak (13 százalék). A két csoport összeadásával meghatározott csángóknak kilencven százaléka beszéli – a felmérés szerint – a csángó nyelvet, 62 százalékuk otthon a családban is ezt a nyelvet használja, 7 százalékuk mondta magyarnak, 31 százalékuk románnak a család nyelvét. A felmérés szerint a családban csángó nyelven beszélőknek csupán 2 százaléka szeretné, ha gyermekei magyar tannyelvű iskolába járnának. Ugyanennek a csoportnak a 3 százaléka szeretné, ha a templomokban magyar nyelven miséznének. A szeminárium résztvevői között volt Eugen Simion, a Román Akadémia elnöke és Vasile Dancu tájékoztatási miniszter mellett Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszter, Valer Dorneanu, a képviselőház elnöke és Petru Ghergeli iasi-i római katolikus püspök. Borbély László képviselő személyesen vitte be az előzőleg kitiltott Bartha Andrást, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnökét, Nyisztor Tinkát, a pusztinai Szent István Egyesület elnökét, és a klézsei Istók Györgyöt a terembe. A nemzetköziként meghirdetet szemináriumot – amint a kizárólag angol nyelven kitűzött transzparens is jelezte – elsősorban a bukaresti nagykövetségek képviselőinek szánták. Közülük azonban csak néhányan jelentek meg a rendezvényen, a fordítóknak nem akadt dolguk, valamennyi előadó román nyelven tartotta meg előadását. Meghívták az Európa Tanács csángó-jelentését elkészítő Tytti Isohookana Asunmaa képviselőasszonyt is, aki azonban egyéb elfoglaltságaira hivatkozva távol maradt.
Demény Lajos történész épp hogy megszólalhatott. Nyisztor Tinka azt mondta el, hiányolta a tudományos érvelések sorából az asszimiláció kifejezést. „Csángó nyelv nincsen, csupán a magyar nyelv dialektusairól beszélhetünk” – jelentette ki. A rendezvény vége felé Szilágyi Zsolt képviselő üdvözölte, hogy az Európa Tanács és a Helsinki Emberjogi Bizottság után a román kormány is elkezdett figyelni a csángók kérdésére, de – mint elmondta – szerencsésebb lett volna, ha a konferencia nem a múlttal, a csángók eredetével, hanem a jövővel, az Európa Tanács ajánlásaival foglalkozott volna. A klézsei Istók György úgy sommázta a szemináriumon szerzett tapasztalatait: „Hét évvel ezelőtt karóval próbálták kiverni egy klézsei gyűlésen a fejünkből a magyarságot, most a szavak eszközét találták meg. Finomodtak a módszerek.”
/Gazda Árpád: Strasbourgba üzentek csángó-ügyben. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 30./
2002. április 30.
A csángók román eredetét próbálták alátámasztani egy bukaresti szemináriumon
Ez alkalommal mutatták azonban be a Bukaresti Tudományegyetem és a CURS közvéleménykutató-intézet Moldvában készített felmérését is, mely szerint a csángók többsége román nemzetiségűnek érzi magát. A rendezvényre eredetileg nem kaptak bebocsáttatást a csángómagyarok képviselői, végül azonban néhány szó erejéig megszólalhattak. Számos Európa tanácsi dokumentumot felülvizsgálnak, ha új elemek válnak ismertté, vagy az események tovább fejlődnek – jelentette ki a Krónikának Vasile Dancu tájékoztatási miniszter. A miniszter szerint az Európa Tanács jelentéstevői minden bizonnyal megtalálják annak a lehetőségét, hogy ajánlásaikat felülvizsgálják, és úgy fogalmazzák meg azokat, hogy a valóságot tükrözzék. Arra a kérdésre, hogy miért nem hívták meg a szemináriumra azokat a történészeket, akik a csángók magyar eredetét vallják, a miniszter kijelentette, Budapestre, vagy Csíkszeredába sem hívták meg a Román Akadémia képviselőit, amikor ott hasonló rendezvényeket tartottak. Vasile Dancu hozzátette, ha egy közösség kéri az anyanyelvi oktatást, azt a román törvények szerint kell megadni, nem szükséges ehhez az Európa Tanács ajánlása. A felmérés szerint a megkérdezetteknek mindössze fél százaléka vallotta magát csángó nemzetiségűnek. 93 százalék román, 5,5 százalék magyar nemzetiséget mondott a kérdezőbiztosoknak. A felmérésben külön kérdések vonatkoztak azokra, akik magukat csángónak tekintették, (13 százalék) és azoknak, akiket a környezetük csángónak tekint, de ők maguk nem érzik magukat annak (13 százalék). A két csoport összeadásával meghatározott csángóknak kilencven százaléka beszéli – a felmérés szerint – a csángó nyelvet, 62 százalékuk otthon a családban is ezt a nyelvet használja, 7 százalékuk mondta magyarnak, 31 százalékuk románnak a család nyelvét. A felmérés szerint a családban csángó nyelven beszélőknek csupán 2 százaléka szeretné, ha gyermekei magyar tannyelvű iskolába járnának. Ugyanennek a csoportnak a 3 százaléka szeretné, ha a templomokban magyar nyelven miséznének. A szeminárium résztvevői között volt Eugen Simion, a Román Akadémia elnöke és Vasile Dancu tájékoztatási miniszter mellett Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszter, Valer Dorneanu, a képviselőház elnöke és Petru Ghergeli iasi-i római katolikus püspök. Borbély László képviselő személyesen vitte be az előzőleg kitiltott Bartha Andrást, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnökét, Nyisztor Tinkát, a pusztinai Szent István Egyesület elnökét, és a klézsei Istók Györgyöt a terembe. A nemzetköziként meghirdetet szemináriumot – amint a kizárólag angol nyelven kitűzött transzparens is jelezte – elsősorban a bukaresti nagykövetségek képviselőinek szánták. Közülük azonban csak néhányan jelentek meg a rendezvényen, a fordítóknak nem akadt dolguk, valamennyi előadó román nyelven tartotta meg előadását. Meghívták az Európa Tanács csángó-jelentését elkészítő Tytti Isohookana Asunmaa képviselőasszonyt is, aki azonban egyéb elfoglaltságaira hivatkozva távol maradt.
Demény Lajos történész épp hogy megszólalhatott. Nyisztor Tinka azt mondta el, hiányolta a tudományos érvelések sorából az asszimiláció kifejezést. „Csángó nyelv nincsen, csupán a magyar nyelv dialektusairól beszélhetünk” – jelentette ki. A rendezvény vége felé Szilágyi Zsolt képviselő üdvözölte, hogy az Európa Tanács és a Helsinki Emberjogi Bizottság után a román kormány is elkezdett figyelni a csángók kérdésére, de – mint elmondta – szerencsésebb lett volna, ha a konferencia nem a múlttal, a csángók eredetével, hanem a jövővel, az Európa Tanács ajánlásaival foglalkozott volna. A klézsei Istók György úgy sommázta a szemináriumon szerzett tapasztalatait: „Hét évvel ezelőtt karóval próbálták kiverni egy klézsei gyűlésen a fejünkből a magyarságot, most a szavak eszközét találták meg. Finomodtak a módszerek.”
/Gazda Árpád: Strasbourgba üzentek csángó-ügyben. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 30./
2002. május 6.
A marosvásárhelyi középiskola ügyének túldimenzionálása láttán feltehető a kérdés: vajon Románia interetnikus viszályokra van kárhoztatva? – írja a 22 c. román nyelvű lap. Miután az elemző röviden vázolja a történteket, felteszi az újabb kérdéseket: vajon miért épp most alakult ki ez a helyzet, amikor az SZDP és az RMDSZ együttműködését jó szemmel nézi Nyugat? Gyanús, hogy a botrány áprilisban robbant ki, holott a döntés már januárban megszületett. Ki híresztelte el, hogy a román diákokat tanév közben kirakják az iskolából? A sajtó túldimenzionálta az eset kommentárját, s ehhez hozzájárult jócskán a tanügyminiszter asszony is. Ecaterina Andronescu – pártja döntését semmibe véve – kijelentette, hogy nem helyes a diákok nemzetiség szerinti szétválasztása és nem hajlandó olyan döntést hozni, amivel nem ért egyet. - Az iskolaügy alkalmat adott Iliescunak, hogy ismételten rendreutasítsa Adrian Nastasét, hogy nem tartja tiszteletben a román diákok demokratikus jogát ahhoz, hogy abban az iskolában tanuljanak, ahova felvételiztek, de azt nem tette hozzá, miként Adrian Nastase, hogy a magyar diákokat is meg kell érteni, hiszen az az iskola évszázadokon át magyar tannyelvű volt. Ráadásul Gheorghe Funar azzal fenyegette meg a kolozsvári magyar iskolákat, hogy nem juttat számukra többé pénzt a városi költségvetésből. Mindezek felelőtlen provokációk, azonban ha a kormány nem foglal állást, elképzelhető, hogy konfliktust kell kezelnie. /A Bolyai líceum ál- és valós problémái. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 6./
2002. május 27.
Máj. 25-én Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszter Gyulára látogatott, részt vett a Magyarországi Románok Országos Önkormányzata által szervezett tanácskozáson - A 25. órában vagyunk, ami a magyarországi románok anyanyelvtudását illeti – mondta a miniszter Üdvözölte Lizica Mihutnak, az aradi Aurel Vlaicu Egyetem rektorának a javaslatát, miszerint Gyulán létrehoznának egy olyan kihelyezett tagozatot, amely a román nyelv oktatása mellett megismertetné a pedagógusokat a nyelvtanítás legkorszerűbb módszereivel is. Sofronie Dincec, a Magyarországi Román Ortodox Egyház püspöke szerint olyan épületre lenne szükség, ahol egyházi oktatást is lehetne folytatni. A miniszter ígéretet tett arra, hogy a magyar és a román kormány közötti együttműködési tárgyalások során felveti ezt a kérdést, és reményét fejezte ki, hogy hamarosan ilyen célú ingatlanhoz is juthat az ortodox egyház. A tankönyvellátással kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy az a magyar állam kötelessége, de jelezte, hogy a magyarországi román nyelvtanárok számíthatnak a román kormány segítségére is. /Ecaterina Andronescu Magyarországon. = Krónika (Kolozsvár), máj. 27./
2002. május 30.
A magyar törvénykezés nem biztosít ugyanolyan jogokat a magyarországi románoknak, mint amilyeneket a romániai magyarok élveznek - jelentette ki Ecaterina Andronescu román oktatási miniszter az Adevarul című lap máj. 29-i számában megjelent nyilatkozatában. A miniszter Gyulán tett látogatásakor azt tapasztalhatta, hogy a magyar törvénykezés miatt a magyarországi románok elveszítik önazonosságukat. Andronescu bejelentette, hogy Románia idén ősztől kezdve tanárokat küld a Magyarországon működő 13 magyar-román tannyelvű iskolába és nyári táborokat kívánnak szervezni Romániában a magyarországi román nemzetiségű iskolások számára. A román oktatási miniszter közölte, hogy terveik szerint az aradi Aurel Vlaicu egyetem kihelyezett tagozatot létesítene Gyulán az óvodákban és az általános iskolákban dolgozó nyelvtanárok szakmai képzésére. Nem vetettük fel azt a kérdést, hogy Romániából küldjünk tankönyveket ezekbe az iskolákba - idézte a lap a miniszter asszonyt, hozzátéve, hogy "a romániai magyarok ezrével kapnak tankönyveket Magyarországról". /Tanárokat küldenek Magyarországi román iskolákba. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./
2002. június 12.
Asztalos Ferenc parlamenti képviselő mondott néhány példát "saját szakmai melléfogásokra". Székelyudvarhely egyik középiskolájában egy érettségi előtt álló diákról kiderült, hogy sajnos, de való, nem vizsgázhat. A kilencediket ugyanis Magyarországon járta ki. Nagy utánajárásába került a képviselőnek, míg a minisztériumban rendezték az ügyet. Ebben az esetben az osztályfőnök, az igazgatóság, a Hargita Megyei Tanfelügyelőség mulasztásáról van szó, nekik kellett volna intézkedniük.1999-ben az egri főiskolán több mint 50 erdélyi fiatal végzett a földrajz szakon, akiknek a képviselői iroda már többször segített a diploma honosításához szükséges dosszié összeállításakor. Már a diploma egyenértékűsítésekor adódott gond, mert Romániában földrajztanárképzés főiskolán nincs. A Hargita Megyei Tanfelügyelőség átiratban kérdezte meg a minisztériumot, hogy e diplomákkal az ifjú pedagógusok a véglegesítőre? Emiatt Asztalosnak a közoktatásért felelős államtitkárral, végül Ecaterina Andronescu miniszter asszonnyal kellett tárgyalnia. Reméli, hogy néhány napon belül a tanfelügyelőség átiratot kap a minisztériumtól, s ez a fiatalok javára szól majd. További példa: az udvarhelyi Református Kollégium fel akarja venni az iskola szellemi alapítója, a XVIII. század második felében tevékenykedő Backamadarasi Kiss Gergely nevét. A minisztérium egyik vezérigazgatója azzal utasította el a kérést: olyan nehéz és bonyolult a név, hogy ki se lehet ejteni! Asztalos Ferenc szerint ha működne az intézményi autonómia, akkor semmilyen jóváhagyás nem kellene ilyenkor. Végül az egészségügyi középkáderek kérdése: a képzés most posztliceális. - A minisztérium rendelete szerint át kell térni a főiskolai képzésre. Akkor viszont megszűnne Romániában a magyar nyelvű asszisztensképzés. Erre a képviselőházi frakciók támogatásával kidolgoztak egy törvénytervezetet, ami szerint a főiskolai képzés mellett megmarad a posztliceális forma is. /Oláh István: Példák, jól ismert helyszínekről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./
